Lakhatási támogatás 2025: Csökkentse a lakhatási költségeket állami támogatással

A németországi ingatlanpiac komoly kihívásokkal néz szembe: A növekvő bérleti díjak, a drága energiaköltségek és az új energetikai felújítási kötelezettségek egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra. Egy kulcskérdés ezért különösen fontos az alacsony vagy közepes jövedelmű tulajdonosok és bérlők számára: Hogyan biztosíthatok megfizethető lakhatást a jövőben? A válasz sokak számára a következő Lakhatási támogatás.

Ez az állami támogatási eszköz kifejezetten az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat mentesíti a lakhatási költségek alól. A lakhatási támogatás nem helyettesíti a szociális segélyt, hanem egy jogilag garantált támogatás, amely csökkenti a lakhatási költségeket mind a bérlők, mind a tulajdonosok számára. Ebben a cikkben mindent megtudhat, amit a 2025-ös lakhatási támogatásról, az új Lakhatási támogatás Plusz kiegészítésről tudni kell, ki jogosult rá, hogyan kell igényelni, és milyen pénzügyi juttatásokra jogosult.

Housing Benefit Plus: A 2023-as reform a nagyobb könnyítésekért

A továbbfejlesztett Housing Benefit Plus 2023 januárjától hatályos, és fontos kiigazításokat tesz a lakáspiac jelenlegi kihívásaihoz:

• Fűtési költségkomponens: Az emelkedő energiaárakat egy kiegészítő kiegészítéssel veszik figyelembe, hogy a tényleges lakhatási költségeket jobban fedezzék.
• Bővített személyi kör: A Housing Benefit Plus több háztartás számára nyitja meg a támogatást, köztük számos olyan alacsony jövedelmű személy számára, akik korábban nem voltak jogosultak.
• Regionális lakbérszintek: A számítás jobban igazodik majd a regionális lakbérszintekhez, ami magasabb támogatást eredményez, különösen a magas lakbérekkel rendelkező nagyvárosokban.
  
  

Ezek a kiigazítások a Housing Benefit Plus-t fontos eszközzé teszik a lakhatási költségek emelkedése elleni küzdelemben, különösen a városi központokban.

Ki kap lakhatási támogatást?

Mikor kezdődik a lakhatási támogatás folyósítása? A regionális jövedelemhatárok alatti jövedelemmel rendelkező háztartások, amelyek nem részesülnek kiemelt szociális ellátásban, jogosultak lakhatási támogatásra. Ez különösen a következőket foglalja magában

• lakások, házak vagy más lakhatási formák bérlői
• a saját tulajdonú lakástulajdonosok, akik maguk laknak az ingatlanukban
• alacsony jövedelemmel rendelkező családok
• Egyedülálló szülők
• nyugdíjasok és idős háztartások
  
  

Nem jogosultak a támogatásra azok, akik már részesülnek olyan ellátásokban, mint az állampolgári támogatás, a szociális segély, a munkanélküli segély II vagy a BAföG.

Lakhatási támogatás kiszámítása: Számítási példa egy 3 fős háztartásra

A Müller család egy 70 m²-es bérlakásban él egy nagyvárosban (IV. bérleti díjszint). A család havi nettó jövedelme 2400 euró, a bruttó bérleti díj 850 euró.

• Rendszeres lakhatási támogatás: 150 euró havonta
• Fűtési költségkiegészítés a Housing Benefit Plus révén: 60 euró havonta.
• Teljes lakhatási támogatás: 210 euró havonta
  
  

Ez évi 2520 euró megtakarítást jelent a lakhatási költségeken - ez egy kézzelfogható pénzügyi mozgástér, amelyet például megélhetési kiadásokra vagy tartalékokra lehet fordítani.

Lakástámogatás saját tulajdonú lakástulajdonosok számára: tehertámogatás saját tulajdonú lakóingatlanok esetében

A saját tulajdonú lakástulajdonosok is kaphatnak lakhatási támogatást. Ez az úgynevezett terhelési támogatás. Erre akkor jogosult, ha saját maga lakik az ingatlanban, és a következő költségek merülnek fel:

• Építési vagy felújítási hitelek kamat- és törlesztőrészletei.
• Folyamatos üzemeltetési és járulékos költségek
• karbantartási és korszerűsítési költségek
  
  

Fontos: Az ingatlant nem szabad bérbe adni, hanem kizárólag saját célra kell használni. A Housing Benefit Plus itt is alkalmazandó, hogy a megnövekedett fűtési költségeket figyelembe vegyék.

Lakhatási támogatás igénylése - lépésről lépésre

A lakhatási támogatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani az illetékes lakhatási támogatásért felelős hatósághoz - általában az Ön városában vagy településén működő lakáshivatalhoz.

Szükséges dokumentumok:

• Jelenlegi bérleti szerződés vagy tulajdonjogot igazoló dokumentum
• A háztartás valamennyi tagjának jövedelmét igazoló dokumentum (pl. bérelszámolás).
• Bejelentkezési igazolás (lakóhely bejelentése)
• A szolgáltatási díjak és fűtési költségek igazolása (számlák, számlák).
• Személyazonosító igazolvány vagy útlevél
  
  

A kérelmet gondosan ki kell tölteni és hiánytalanul be kell nyújtani, mivel a hiányzó dokumentumok késedelemhez vezetnek. A feldolgozási idő általában 4-6 hét. Fontos: visszamenőleges jóváhagyás nem lehetséges; a jogosultság legkorábban a kérelem benyújtásának hónapjától kezdődik.

Tipp: Használja a szövetségi kormány lakhatási támogatás kalkulátorát a jogosultság első felméréséhez.

Lakhatási támogatás ellenőrzőlista: Ellenőrizze jogosultságát most

• Saját vagy bérelt lakásban él?
• Háztartási jövedelme az alkalmazandó lakhatási támogatási határérték alatt van?
• Nem részesül semmilyen felülről jövő szociális ellátásban (állampolgári támogatás, ALG II, BAföG)?
• Rendelkezik az összes szükséges igazolással és dokumentummal?
• A háztartásban élő összes személyt helyesen tüntette fel a kérelemben?
• A kérelmet időben és hiánytalanul benyújtotta-e az illetékes lakhatási támogatásért felelős hatósághoz?

Lakhatási támogatás és egyéb lakhatási támogatások

Németországban a lakhatási támogatáson kívül más állami lakhatási támogatások is léteznek, mint például a Baukindergeld, az energiahatékony építkezések és felújítások KfW-támogatási programjai és az önkormányzati lakhatási támogatások. Ezek a programok kombinálhatók a lakhatási költségek további csökkentése és az energiahatékony felújítások finanszírozása érdekében.

Tippünk: Kérjen további tanácsot tapasztalt ingatlanszakértőtől. Így szakszerűen tudja kihasználni a regionális specialitásokat, az egyedi támogatási lehetőségeket és a lehető legjobb pályázatot.

Egyéb fontos kérdések a lakhatási támogatással kapcsolatban